Kések vágó-illetve metszőképessége

Sokan úgy gondolják – és ez hangsúlyosan jelen van a közösségi médiában és különböző fórumokon –, hogy egy kés vágási és használati tulajdonságait elsősorban a leélezés típusa határozza meg. Magyarán gyakran vita tárgya, hogy:

• holkeres,
• konvex, vagy   
• egyenes (FFG) leélezésű legyen az adott kés.

(Természetesen léteznek további típusok is, például vésőél, katakiriba, skandi stb., de ezek az alapok.) Általános vélekedés szerint a holkeres a legsérülékenyebb, a konvex a legvastagabb és legstrapabíróbb, az egyenes pedig valahol a kettő között helyezkedik el.

Ez azonban csak akkor igaz – és nem minden esetben egyértelműen –, ha minden egyéb feltétel pontosan azonos. Ide tartozik a pengevastagság, a fazetta (élszalag) szöge és vastagsága.

Ezek a tényezők gyakran háttérbe szorulnak, részben azért, mert nehezebben mérhetők és kevésbé látványosak.

Az alábbi összefoglaló több éves gyakorlati tapasztalatokon alapul.

Mely tulajdonságok befolyásolják leginkább a vágási képességet?

Mik tehát azok az egyéb tulajdonságok amik befolyásolják egy kés vágási tulajdonságait?

• Fazetta vastagsága – mennyire van lehúzva a levezető él
• Élszalag szöge – konvex él esetén az élnél húzott érintők által bezárt szög
• Penge vastagsága – a pengehátnál mért kiinduló anyagvastagság

Gyakorlati tapasztalatok alapján elsősorban a fazetta vastagságának különbsége érezhető leginkább, vagyis az, hogy az élszalag milyen vastag köszörült levezető élből kerül kialakításra.

Konvex él esetén nehéz egzaktan mérni ezt, de valójában ha elképzeljük a konvexet úgy, hogy mint egy egyenes leélezésű pengét élszalaggal melynek leélezését „egybemossuk”, azaz a levezető és vágóél síkjait akár puha csiszolószalagon vagy akár lengőszalagon egybesimítjuk, akkor belátható talán, hogy beszélhetünk fazetta vastagságról, mégha kicsit önkényesebben is.

Ezen tulajdonságok (tehát mégegyszer: a fazetta vastagsága, élszalag szöge és a penge vastagsága) jobban meghatározzák egy kés vágási tulajdonságait mint az, hogy az élszalag és a pengehát két pontját összekötő szakasz éppen holkeres, egyenes vagy adott esetben konvex. Ez is fontos tulajdonság, de véleményem szerint a többi attribútum általában meghatározóbb.

Kések csoportosítása felhasználás szerint

A konkrét értékek értelmezéséhez célszerű a késeket felhasználás szerint csoportosítani. Az alábbi felosztás egyszerűsített, de a gyakorlatban jól alkalmazható. Természetesen léteznek átfedések és egyéni preferenciák

1. csoport – finom vágási feladatok

• Borotvák
• Faragókések
• Zöldségpucoló kések
• Kis méretű bicskák és folderek

2. csoport – általános használat

• EDC bicskák és folderek
• Kisebb, mindennapos használatra szánt fixpengés kések (jellemzően ~4 mm alatti pengevastagsággal)
• Konyhakések (nem bárdok és nem csapókések)

3. csoport – nagyobb igénybevétel

• Outdoor kések (bushcraft, vadász stb.)
• Nagyobb és erősebb EDC kések
• Utility kések

Természetesen tovább bonthatóak ezek a kategóriák, pl. a borotvákat vehetnénk külön is, de akár az outdoor kategórián belül is tovább oszthatnánk alcsoportokra, (pl.: bozótvágó kések, stb.) Viszont ha ezt a három kategóriát megjegyezzük, nagyon nagyot már nem tévedhetünk.

Nézzük meg ezeket konkrétabban is, a számok szintjén táblázatban.

Jellemző mérettartományok

Fontos megjegyezni, hogy a fazetta vastagsága és az élszalag szöge nem minden esetben esik azonos kategóriába, valamint a fenti értékek gyakorlati tapasztalatokon alapulnak, ugyanakkor nem tekinthetők univerzális szabálynak, minden esetben az adott felhasználási cél a meghatározó. Mindenki a saját (nem online és egyéb helyről hallott) ismeretei alapján ítélje a kések ezen tulajdonságait. 

A cikk Palcsesz Imre késkészítő (angelero.hu) írása és tapasztalatai alapján készült. Ezúton is köszönjük a szakmai tapasztalatok megosztását!